Az asztma a légutak elhúzódó gyulladása, amely jelen lehet tünetek nélkül is, vagyis anélkül, hogy egyáltalán érzékelnénk. A megfelelő kezelés hiányában ez a gyulladás folyamatosan fennáll, így a légutak mindig gyulladtak, vörösek, duzzadtak és túlérzékenyek.

Az asztmások állapota folyamatosan hullámzik, jobb és rosszabb időszakok váltakoznak. A többnyire hirtelen kialakuló rosszabbodást asztmás rohamnak nevezik. Ezek a rohamok lehetnek enyhék vagy súlyosak. A leggyakoribb kiváltó tényezők közé tartoznak az allergiát okozó anyagok, a vírusfertőzések, a fizikai terhelés, a hideg levegő és a stressz.
Az asztmás roham magától is elmúlhat, kezelés hatására azonban szinte mindig oldódik. Néhány esetben viszont súlyosbodhat, és akár halállal is végződhet.

Asztmás roham
A roham során a hörgők beszűkülnek. A köhögés és zihálás egyre súlyosabb lesz, és a tüdőbe olyan kevés levegő jut be, hogy az asztmás úgy érzi, mintha egy szívószálon keresztül lélegezne, miközben befogják az orrát. A roham gyakran jelentkezik éjszaka, amelyre az asztmás betegek többsége felébred álmából. Asztmás roham létrejöhet hirtelen és erőteljesen is.
A légutak beszűkülésének oka egyrészt a fokozott asztmás gyulladás, amely a légutak falának a duzzanatával jár együtt, másrészt a légutak falában lévő simaizmok összehúzódása. Végül, de nem utolsósorban a légutakat elgátoló túlzott váladéktermelés is szerepet játszik a roham kialakulásában.


A tünetek tarthatnak rövidebb ideig (percekig vagy órákig) és jól reagálhatnak a hörgőtágító kezelésre, de elhúzódhatnak akár napokig is. A hosszan tartó állapotrosszabbodás során a hörgőtágítók hatása gyengébb és rövidebb ideig tart. Ha a tünetek súlyosak, vagy túl hosszú ideig tartanak, orvosi segítséget kell kérni, mert lehetséges, hogy a kezelés módosítására van szükség.

Forrás: origo.hu